Menü
Dia
2002-ben kezdtem el foglalkozni a haldoklás témakörével, először közgazdaságtani szempontból a hospice önkéntes menedzsmentet tanulmányoztam (MÜTF), majd öt évig voltam hospice önkéntes betegágy mellett.
Az idő elteltével a halál témája utáni érdeklődésem csak erősödött, viszont a nézőpontom a szakterületemmel együtt megváltozott. Kulturális antropológusként a magyarországi Krisna-tudatú hívők halállal kapcsolatos attitűdjeit kutattam (ELTE). Ezt követően féléves indiai és féléves indonéz kutatómunka során a vasinava hindu halotti rítusokat vizsgáltam (BHF).
Magyarországra való visszatérésem után a haldokló kísérés lelki oldalának megismerése foglalkoztatott, ezért posztgraduális mentálhigiénés lelkigondozó képzésen vettem részt (SE).
Jelenleg doktorandusz vagyok a Semmelweis Egyetemen, ahol az életvégi spiritualitást kutatom. Fontosnak tartom az életvégi spirituálisról szóló ismeretterjesztést és olyan gyakorlatok bevezetését az életvégi gondozásba, melyek hozzájárulnak a haldoklók életminőségének javításához.
Iván
Úgy gondolom, hogy a halálra leginkább – a saját értékrend szerint – jól élt élettel lehet felkészülni. A haldoklás méltóságáért végzett alapítványi munkát küldetésnek tekintem.
35 éve dolgozom a Semmelweis Egyetemen oktatóként és kutatóként. Egészségpszichológiából habilitáltam. A Magatartástudományi Intézetben vezetem a halál, haldoklás és gyász etikai, kommunikációs és mentálhigiénés aspektusait vizsgáló Tanatológia kutatócsoportot. Az Általános Orvostudományi Kar hallgatói számára 2004 óta minden félévben indul a Tanatológia kurzusom. Összesen 539 tudományos közleményem jelent meg eddig.
A hospice munkába 1992-ben kapcsolódtam be Polcz Alaine tanítványaként. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület egyik alapító tagjaként elsősorban az országos szervezési, képzési feladatokban és a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében vállaltam szerepet. Segítő munkámat mentálhigiénés szakemberként, családterapeutaként, hospice- és gyásztanácsadóként végzem súlyos betegekkel és gyászolókkal az Antropos Mentálhigiénés Módszertani Központ keretein belül.
Fontosnak tartom munkámban a súlyos betegek méltóságának figyelembe vételét, megőrzését, az igazi hospice alapelvek megtartását, a valódi team-munkát és a kollegiális, egymást segítő szervezeti összefogást.
Sokáig nem gondoltam volna, hogy éppen egy közel két évtizedig szinte túlélhetetlennek látszó, az életem gyakorlatilag minden szegmensét megnyomorító családi tragédiából eredő komplikált gyászfolyamat fogja végül megvilágítani az utat a valódi hivatásom előtt. Ez a nehéz tapasztalat vezetett végül oda, hogy megtaláljam azt a területet és szellemiséget, ami igazán az enyém: a hospice-palliatív ellátást.
Jelenleg – főállásban – mentálhigiénés szakemberként, hospice koordinátorként és gyásztanácsadóként dolgozom kórházi hospice osztályon, de mellékes tevékenységeim is mind-mind ehhez az ügyhöz kötődnek. Szintén mentálhigiénikusként és gyásztanácsadóként foglalkozom súlyos betegekkel és családjaikkal hospice otthonápolásban, emellett egyéni keretek között gyászolókkal is dolgozom, illetve a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület munkájában is részt veszek önkéntes koordinátori minőségemben. Fenti témákban rendszeresen szervezek és tartok előadásokat elsősorban egészségügyi dolgozóknak.
Szívügyem a betegek – és további érintettek – méltóságának a megőrzése, ebből a célból hoztam létre a Méltóság Műhely rendezvényt, mely Alapítványunk programjában a továbbiakban is elérhető minden érdeklődő számára.
Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy kurátorként részt vehetek a Méltóságért Alapítvány munkájában. Kollégáimmal közös célom, hogy az emberi méltóságot, mint fő kutatási területünket és megkerülhetetlenül fontos témát minél inkább bevigyük a köztudatba úgy az egészségügyi dolgozók, mint a laikus közönség számára is.
Orvosi pályafutásomat háziorvosként kezdtem, és már akkor is komolyan foglalkoztatott a gyógyítás teljessége, amely embert gyógyít és nem betegséget. 1986-tól csatlakoztam be a Magyarországi Bálint Mihály Társaság munkájába, és hosszú éveken át jártam a Bálint csoportba, amelyet két csodálatos orvos-egyéniség, Dr. Császár Gyula és Dr. Schnell Endre vezettek. Ott találkoztam először Polcz Alaine-nel, aki meghívott 1993-ban az induló Magyar Hospice Alapítvány orvosának. Nagyon sokat tanultam tőle és a betegeimtől is, akiket kísértem az Alapítvány házigondozó csoportjának orvosaként. 1994-ben az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem munkatársaim egy csoportjával a Buffalo Hospice meghívására egy néhány napos tanulmányúton Amerikában. Ott sokat lehetett tanulni az élet tiszteletéről, az emberi méltóság megőrzéséről. 1998-tól a Semmelweis Egyetem Onkológiai részlegén kezdtem dolgozni, ahol egy része lettem a hallgatók kommunikációs terepgyakorlatának – elsősorban a rossz hír közlése, illetve a kommunikáció nehéz állapotú rákbetegekkel témakörben. Ugyancsak rendszeresen adok elő a Magatartástudományi Intézet Tanatológia kurzusán, szintén a fenti témakörben. Rezidens és szakorvos képzésben az agónia időszakának teendőiről, gondolkodásunkról, hozzáállásunkról, a palliatív terápiáról, de mindenekelőtt az emberi méltóság megőrzéséről adok elő a kollégáknak. 2022-ben egy újonnan megnyílt Hospice-Palliatív osztály vezetésére kaptam megbízást a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika vezetésétől. Jelenleg onkológiai gondozóban dolgozom, és nagy megtiszteltetés a Méltóság Alapítvány kurátoraként innen is hozzájárulni ahhoz, hogy az emberi méltóság mindennapjaink minősége legyen.
A Pécsi Tudományegyetemen, a Hospice-Palliatív Tanszék munkatársaként kerültem kapcsolatba életvégi témákkal, több mint tíz évvel ezelőtt. Az életvégi ellátás területén végzett hazai és nemzetközi vizsgálatok mellett fontosnak tartom, hogy a limitált élet kilátásokkal rendelkező betegek ellátásában a támogató szemlélet és a hazánkban is hasznosítható jó gyakorlatok mielőbb teret nyerjenek a betegellátásban.
Doktori kutatásom témája az ellátás előzetes tervezése (advance care planning) volt, ami nagymértékben elősegíti, hogy a betegek a kívánalmaiknak megfelelő életvégi ellátásban részesülhessenek. Az életvégi ellátás előzetes tervezését számos betegünk vette már igénybe az évek során, és hallgatóinknak is tanítjuk annak érdekében, hogy minél többen juthassanak olyan ellátáshoz, amely igazodik a szükségleteikhez és hozzájárul emberi méltóságuk megőrzéséhez az életük végén.
Életem folyamán több helyen dolgoztam, kerestem önmagam. Jelenleg a Majosházai Hospice Ház intézményvezetőjeként
Mindig fontos volt számomra, hogy segíteni tudjak. Fontos számomra, hogy minél több embert érjünk el úgy a civilek között, mint az egészségügyben. Hiszem, hogy az érzékenyítéssel, oktatással képesek leszünk megmutatni munkánk lényegét, az emberi méltóság megtartását.
Megtiszteltetés számomra, hogy a Méltóságért Alapítvány kurátora lehetek és ebben a nemes feladatban részt vehetek.
Kutatóként tanatológiával, bioetikai kérdésekkel foglalkozó szakemberként pedig a perinatális veszteségekhez kapcsolódó gyásznak az érintett családokra és a velük kapcsolatba kerülő, őket segítő, gyógyító szakemberekre vonatkozó jellegzetességeivel foglalkozom elsősorban. Doktori fokozatomat a Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolájában szereztem, Dr. Hegedűs Katalin témavezető irányítása alatt. Egyetemi tanulmányaim alatt elvégeztem a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület önkéntes képzését, valamint a Napfogyatkozás Egyesület gyásztanácsadói képzésében is részt vettem. A doktori képzés során vendégelőadóként és hallgatóként vettem részt az Università degli Studi di Padova Death Studies posztgraduális képzésében, majd elvégeztem az Università degli Studi di Brescia perinatális klinikai pszichológiai posztgraduális képzését, valamint a Columbia Egyetem Perinatal Palliative Care szakképzését is. Posztdoktori kutatásaimat a University of Haifa Emili Sagol Creative Arts Therapies Research Center kutatójaként végzem.
Tagja vagyok a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság Perinatális Veszteség munkacsoportjának, az International Stillbirth Alliance Stillbirth Advocacy és Bereavement munkacsoportjainak.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek az alapítvány munkájában, mert kiemelten fontosnak tartom az emberi méltóság megőrzését az élet legtörékenyebb helyzeteiben. Szándékom, hogy a perinatális ellátásban is megjelenhessen a súlyos betegek méltóságáról való tudás, az azt figyelembe vevő gondoskodás, és segíteni tudjuk az ellátásban dolgozó szakembereket abban, hogy az ehhez kapcsolódó ismereteket is integrálhassák mindennapi munkájukba.
1992-ben végeztem el az Orvostudományi Egyetemet, majd pszichiátriából, pszichoterápiából és klinikai farmakológiából szereztem szakvizsgát. 10 nagyszerű szakmai évet töltöttem akut pszichiátriai osztályon, de a pályám igazi kiteljesedését az jelentette, amikor a pszichoonkológiai irányt megtaláltam.
Azóta részben állami ellátásban, részben magánorvosként dolgozom, illetve több alapítvány külső munkatársaként veszek részt daganatos betegek egyéni és csoportterápiás ellátásában, valamint a szakemberképzésben.
Azóta tart életem egyik legszebb kalandja – napról napra leülni emberekkel, beszélni erről-arról, életről halálról, zavarról és egyensúlyról, szenvedésről és boldogságról. (Mindaz a tudás és tapasztalat, amit ezen az úton szereztem, egy különös élménnyel egészült ki, amikor 2022 nyarán emlőrákkal operáltak. Ez az új tapasztalás tovább gazdagította mindazt, amit test és lélek egyensúlyáról, az egészség megőrzéséről gondolok. )
A Méltóságért Alapítvány megtisztelő felkérését örömmel fogadtam el.
Hitem szerint a betegség – mindenfajta komoly betegségi állapot – nem pusztán a fizikális funkciók zavara, de érzelmileg is nagyon sérülékeny helyzetet teremt.
A diagnózis a létezés minden szintjét érinti, és a segítség is akkor teljes, ha az egész embert szólítja meg.
Daganatos betegségben vesztettem el közvetlen családtagjaimat, magam is gyógyult rákbeteg vagyok.
A daganatos betegek hiteles segítőjévé válva, karitatív vezetőként elindítottam az otthoni hospice ellátást és a külföldi testvér gyülekezeti kapcsolatok révén megteremtettem a betegellátás eszközszükségletét, miközben a mellrákkal küzdöttem a kemoterápiás kezelések között próbáltam rákos beteg családtagjaimat testileg és lelkileg is ápolni.
2006-tól a ráckevei kistérség 10 településén elsőként megindíthattam az otthoni hospice ellátást, majd 2009-től 17 településen – 140 ezer ember – ellátását végezzük munkatársaimmal. 2013-ban elkezdtem a Majosházai Hospice Ház építését mely 2018-ban fejeződött be jórészt adományokból. Gondozó házként indultunk és 2020-ban kaptuk meg a Hospice minősítést. Intézményi fenntartóként ma is 6-8 órát dolgozom önkéntesként a zökkenőmentes működés érdekében.
A Hospice szellemiség terjesztése, a „Méltóság mezeje” program szintén a nevemhez fűződik, melynek célja, hogy már gyermekkorban kezdődjön el egy tudatos nevelés, hogy a halál ne félelmet, hanem odafordulást, együttérzést váltson ki a gyermekekből.
Noha családomban és felmenőim közül többen pedagógusok voltak, vagy segítő szakmában dolgoztak, az 1990-es évek elején nem éreztem azt, hogy nekem követnem kellene őket, ezért sokáig a profitorientált üzleti életben szorgoskodtam. Ennek ellenére mindig emberekkel, emberek között dolgoztam, akár a kis- és nagykereskedelemben, akár tolmácsként, az idegenforgalomban, gyermeküdültetésben, vagy a cégalapítás, módosítás, könyvelés területén tevékenykedtem. Ami minden munkámban elengedhetetlen lett előbb-utóbb, az a jó kommunikáció, a segítő beszélgetések és a precíz, pontos elszámoláson alapuló rendszerszemlélet. Fiatal korom óta hobbim a számítástechnika, meggyőződésem, hogy a szinte korlátlan lehetőségeit felhasználva szinte felfoghatatlanul meg tudja könnyíteni az életünket.
Mára a segítő területeken közreműködő szolgáltatókat, civil szervezeteket a különböző ágazatokban eltöltött évtizedek alatt felhalmozott tapasztalataimmal, elhivatott munkámmal, személyes közreműködésemmel igyekszem támogatni, közülük is kiemelten az eredendően kiszolgáltatottabb helyzetben levő gyermekeket, vagy súlyos, halálos betegeket támogatókat, ellátókat. Fontosnak tartom a széleskörű társadalmi szemléletformálást, oktatást. Hiszem, hogy ha az elesettek, rászorulók, sérülékenyek felé is őszinte, segítő szándékkal fordulunk, akkor egy szebb, emberibb világot hozunk létre!
Copyright © 2024. Méltóságért Alapítvány. Minden jog fenntartva.